A felvételi időszakban minden évben előkerül a kérdés: melyek a legnépszerűbb szakok, és melyiket érdemes választani? 2026-ban több mint 140 ezren jelentkeztek magyar felsőoktatási intézménybe, amire tizenöt éve nem volt példa.
Mit mutat a 2026-os toplista?
Az első helyen megjelölt jelentkezések alapján az alap- és osztatlan képzések élén a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a jogász, az óvodapedagógus és a gyógypedagógia állt, de a műszaki és informatikai területek iránt is erős maradt az érdeklődés.
Mi állhat a választások mögött?
Érdemes elgondolkodni azon, milyen motivációk húzódhatnak meg a döntések mögött. Mi az a hajtóerő, amely az egyik diákot egy gazdasági képzés, a másikat az informatika, a pszichológia vagy egy segítő hivatás felé tereli?
A gazdasági szakok sokféle későbbi karrierutat hagynak nyitva, ezért azoknak is biztonságos választásnak tűnhetnek, akik még nem tudják pontosan, milyen munkakörben szeretnének dolgozni. Az informatikai és műszaki képzésekhez sokan a biztosnak gondolt elhelyezkedést, a jó kereseti lehetőségeket és a jövőálló tudást társítják.
A pszichológia vonzerejét az emberek működése és a mentális jóllét iránti érdeklődés is növelheti. A mesterséges intelligencia térnyerésével sokan még értékesebbnek látják azokat a hivatásokat, amelyekben az empátia és a személyes kapcsolat meghatározó. A jogi, pedagógiai és gyógypedagógiai képzések mögött pedig a jól azonosítható szakmai út, a segítő szándék vagy a társadalmilag hasznos munka igénye állhat.
Biztosan tudni kell 18 évesen?
Ezek a motivációk nem feltétlenül jelentik azt, hogy a jelentkező már pontosan tudja, milyen munkát szeretne végezni.
A középiskolásoktól tizenhét-tizennyolc évesen gyakran határozott választ várunk arra, hogy mik szeretnének lenni, miközben még kevés szakmát és munkahelyi helyzetet ismernek közelről. A döntés súlya és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság miatt sokan azt az irányt választják, amely a legbiztonságosabbnak vagy a legtöbb lehetőséget nyitva hagyónak tűnik.
A felvételi jelentkezés ezért nem feltétlenül a pályakeresés vége. Sokaknak éppen az egyetemen derül ki, hogy a választott szak megfelel-e az elképzeléseiknek, mely területek érdeklik őket, és milyen munkakörnyezetben érzik jól magukat. Van, akinek egy tudatosan eltöltött kihagyott év, másnak az egyetem melletti munka vagy önkéntesség segít közelebb kerülni a saját irányához.
Miért számít a tapasztalat?
A diploma továbbra is fontos alap, a pályakezdésnél azonban egyre többet számít, milyen gyakorlati tapasztalat társul hozzá.
A döntéshez ugyanis nemcsak információra, hanem saját tapasztalatra is szükség van. Honnan tudhatod, hogy szeretsz-e emberekkel foglalkozni, csapatban dolgozni vagy önállóan dönteni, ha még nem próbáltad?
Az egyetem mellett végzett munka nemcsak kereseti lehetőség vagy egy újabb sor az önéletrajzban. Visszajelzést adhat arról is, milyen feladatokban vagy jó, milyen közeg motivál, és mit nem szeretnél később csinálni. Akkor is fejlesztheti a kommunikációt, az önállóságot és a felelősségérzetet, ha nem kapcsolódik közvetlenül a választott szakhoz.
Nincs egyetlen képzés, amely mindenki számára biztos jövőt jelent. Az elméleti tudás nélkülözhetetlen, mellette azonban sokat számít, hogy valaki tapasztalatot szerezzen és kipróbálja magát. A gyakorlat nemcsak a pályakezdést könnyítheti meg, hanem abban is segít, hogy jobban megértsük, mit tudunk és mit szeretnénk valójában.
Forrás: https://urlsand.esvalabs.com/?u=https%3A%2F%2Fwww.felvi.hu%2Ffelveteli%2Fponthatarok_statisztikak%2Fjelentkezok_es_felvettek%2F26A_jelentkezoi_rekord%3Futm_source%3Dchatgpt.com&e=9a0f7159&h=c4e58c20&f=y&p=y&m=4hFTDc30jxzqZVn
